János evangéliuma 17:3

Ez a bibliavers az egyik leggyakrabban használt írásszöveg JT kiadványaiban. Ugyanis erre hivatkozva mondják, hogy

Tervben: "téged, az egyedül igaz Istent" - igazolja-e, hogy Jézus nem Isten?

Mit jelent "ismerni Istent"?

Sokan ismerik Jézus szavait a János 17:3-ból: "Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust " (Magyar Bibliatársulat Ref. ford.). De mit foglal magában Isten megismerése?

Az 'ismerni' kifejezés az Írásokban gyakran érzékeltet többet, mint az egyszerű jelentés: értelmi megismerése valaminek vagy valakinek. A The New International Dictionary of New Testament Theology (vol 2, Page 398) hivatkozik esetekre, ahol:

...személyes kapcsolatot fejez ki a megismerő és a megismert között...

A Példabeszédek 3:5-6 buzdít, hogy " Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon megismerd őt, és egyengetni fogja ösvényeidet. " Itt, több fordítással egyezően, a héber 'yada' szót 'megismerés'-sel adják vissza. Az ilyen fordítások elfogadhatók, ám nem tudják eljuttatni az olvasókhoz a héber szó ebben az összefüggésben hordozott jelentésének pontos árnyalatát. 1 A 'yada' (ismerni) szó a bibliai héberben a jelentések széles skáláját jeleníti meg. Különböző szövegösszefüggésekben a 'yada' és rokon kifejezései jelenthetnek érzékkel felfogást, értelmi megértést, megtanulható és átadható tényeknek és információknak birtoklását, gyakorlati tapasztalatot, megkülönböztető megítélést, még testi intimitást is. Ám ha a 'yada' tárgya Isten, jóval többet jelent, mint egyszerű megismerés. Nahum Sarna írja:

A bibliai elgondolásban az ismeret lényege vagy alapja nem az értelemben, nem az értelmi tevékenységben gyökerezik. Inkább megtapasztalás, ami az érzelmekben gyökerezik, így azt körülvehetik ilyen minőségek, mint érintkezés, bensőégesség, rokonság, kapcsolat, és kölcsönösség
Exodus, JPS Torah Commentary, p. 5

Más referenciaművek támogatják ezt a véleményt. Ismerni Istent-, magyarázza a New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis - annyi, mint jó kapcsolatban lenni vele, ezt jellemzik a bizalom, elismerés, és nyílt kommunikáció. (II. 313). Amikor a 'yada' Istenre vonatkozik, magyarázzák mások, intenzív beleélést jelent, ... ami felülmúlja a puszta értelmi kapcsolatot. (Theological Lexicon of the Old Testament, s.v. "Yada ) Jósiás királynak Isten az Ő prófétáján keresztül azt mondta: "Jogához segítette a nyomorultat és a szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz az aki ismer engem " (Jer 22 16)

Az ilyen kommentárok tisztázzák a közeli összefüggést a Pl 3:5-6-ban lévők, az Istenben való bizalom és az ő ismerete között. Ismerni Istent: olyan élő kapcsolatban lenni vele, melyet a hit(hű)ség jellemez és a szeretetben, bizalomban gyökerezik , és mély kitartással kapcsolatos. Bizalom és ismeret együttes és szétválaszthatatlan szempontja az ilyen kapcsolatnak. Az egyetlen út az összes közül megismerni Istent: cselekedni azon a módon, ami nemesít, ami megszilárdítja, elősegíti a jólétet és kimutatja a gondoskodást minden más fölötti szinten. (Vö. 1 Kron 28:9). Ez Istenre hagyatkozik, az ő útjainak igazságára, és az általa való vezetésre tekint minden körülmények közt. Hogy így ismerhessük Istent, kérjük Őt (Jer 9:24; 22:16; Hos 6:6; Zsolt 36:10). Krisztus Jézus az ő földi életében példázta, mit jelent ismerni Istent: " Láttam az Urat mindenkor magam előtt" (Apcs 2:25, ; Jn 8:29; vö. még Mózes példájával -Zsid 11:27)

Szembeállítva: míg Isten ismerete szükségszerűen magába foglal bizonyos tényeket, adatokat; valakinek lehet intellektuális ismerete Istenről és az ő útjairól. és mégse ismeri Őt magát. Jeremiáson át Isten megfeddte Izrael vallási vezetőit: "A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? A törvény magyarázói nem nem ismertek engem " (Jer 2:8). Természetesen, a papok és mások, akik a törvényt kezelték, felfogták Isten létezését és hatalmát, biztos, hogy volt értelmi ismeretük Isten törvényéről, közismertté tették érvényességét, de nem ismerték Istent, aki adta azokat, soha nem szerették, vagy tisztelték, vagy bíztak benne. (vö. Jer 4:22; 9:3-6, 23; Hos 5:4-5; 8:1-3). Hasonló volt igaz Jézus napjaira is. (Jn 7:28-29; 8:15, 19; vö. 5:44). Amikor Jézus válaszol azoknak, akik az Ő nevében végzett cselekedeteikre hivatkoznak, ezt mondja nekik: "Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem gonosztevők! " (Mt 7:23), egyértelmű, hogy nem azt érti ezen, hogy nincs értelmi ismerete felőlük, különben nem tudná azt, hogy az elismerés iránti igényük nem hiteles, és valójában gonosztevők. Tehát nem ismerte őket abban az értelemben, hogy nem volt közösségben velük, vagy ahogy a fenti szótár értelmezi szavait: soha nem cselekedtem veletek semmit. Magyarázva a 2 Kor 5:21-et és a kifejezést, hogy Jézus nem ismert bűnt a The New International Dictionary of New Testament Theology elmondja: [Ez] nem azt jelenti, hogy nem volt intellektuális ismerete a bűnről, hanem hogy Jézusnak nem volt személyes bűne.

Feltűnő ellentétként Pál apostol elmondhatta: "Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra. " (2 Tim 1:12) Pál ilyen meggyőződéssel beszélhetett, nem csak mert ismerte az Írásokat, hanem mert mert Istenre bízta az útjait és ismétlődően megtapasztalta Istennek és az Ő ígéreteinek igazságát. Ezért örvendhetett ilyen nagy bizalomnak Istenben és az Ő szavában. (2 Kor 4:7; Fil 4:12-13; 2 Tim 4:16-19) Bízott Istenben, mert ismerte Istent, megtapasztalta a barátságát, szerető gondoskodását és vezetését. Istent ezen a módon megismerni felbecsülhetetlen értékekkel bír: megingathatatlan alapra épül - Istennek és az Ő Fiának szentségére; a Szentírás által igazolt és táplált; ígéri és megelőlegezi az Istennel és az Ő Fiával való örökké tartó közösség tartós áldásait (Jn 17:3; vö. Zsolt 84:10-12; Rm 5:6-8; 14:9; Fil 1:21-23; 3:20-21; 2Kor 4:18-5:2, 6-8; 1 Tim 6:19).

1 Más fordítások: Stone Edition Tanach, Young's Literal Translation, the NET Bible (lábjegyzet), C.K. Barrett (The Gospel According to John, second ed. [Philadelphia: Westminster, 1978], 503.), fordítja így a kifejezést (= da`ehu): Ismerni Őt."

© 2001 by RFLM.

Mi az "örök élet"?

Atyjához szóló imájában Jézus ezt mondta: "Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." (Jn 17:3 MBT) Ezek a szavak feltárják, hogy az örök élet nem csak egyszerűen örökké tartó vagy végtelen létezéssel azonos, nem pusztán az élet meghosszabbítása. A megkülönböztető minősége ennek az életnek a tartós kapcsolat Istennel és az Ő szeretett Fiával, ennélfogva valami jóval nagyobb és gazdagabb, mint az egyszerű végtelen létezés.

Így, kommentálva a Jn 17:3-at a The Expositor's Bible Commentary megállapítja:

A második mondat meghatározza az örök élet természetét. Ez nem csak időbeli kifejezésekkel van leírva, hanem kapcsolatként. Az élet aktív összefonódás a környezettel ... mely lehet tárgyi vagy személyi. Az élet magasabb szintje: összefonódás a magasabb szintű környezettel. Életünk teljes kiteljesedéséhez meg kell ismernünk Istent. Ez, mondta Jézus, képezi az örök életet. Nem csak végtelen, mivel Isten megismerése megkívánja az örökkévalóságot a teljes szint eléréséig, de minőségileg kell örök dimenziókban léteznie.

Ismerni az Atyát, mint egyedül igaz Istent, magába foglalja a felé szóló kizárólagos odaadást, szeretetet, törekvést annak cselekvésére, ami kedves az Ő szemei előtt, hinni az Ő felénk mutatott mély szeretetében, gyengéd gondoskodásában még ha komoly próbákkal nézünk is szembe, bízva Őbenne és szavában, és rátekintve segítségért, vezetésért, vigaszért. (Pl 3:5, 6; 30:5, 6; Mt 4:10; 22:37; 2 Kor 1:3, 4; Zsid 12:7-10; 3:5, 6; Jak 1:5; 1 Pt 4:1, 2; 5:7) "Isten szeretet", ez a "szeretet" összegzi azt, amilyen Ö valós létében. Ezáltal, megismerni Őt azt jelenti, hogy úgy szeretni, ahogy Ő szeret, együttérezve, ahogy Ő együttérez, megbocsátva, ahogy Ő megbocsát. (Mt 18:21-35; Lk 6:36; Jak 2:13; l Jn 4:16, 20, 21) Aki Isten emberi gyermekei közül gyűlölettel, haraggal, megvetően viselkedik, nem ismeri Őt. Az ilyen személynek lehet intellektuális ismerete Istenről, amit a Szentírás olvasásával szerzett, de nincs Őmagával kapcsolata. Az Atya ismeretlen számára, és nem tekinti magát gyermekének. A keresztényeknek János apostol ezt írta:

Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.
1 Jn 4:7,8

Ismerni az Atyát, a vele való kapcsolatot érezve, lehetetlen anélkül, hogy megismerjük Jézus Krisztust is, mint akit az Atya küldött az emberek világába, hogy bűneink megbocsátathassanak, az Ő Fiának áldozati halálában való hit alapján. (Jn 3:16-18; 5:36-40; 6:29; 7:28, 29; 10:36;11:42; 17:8, 20-26; 1 Jn 2:1-5; 3:23) János ismét írja:

Abból ismerjük a szeretetet, hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
1 Jn 3:16

A Fiú nélkül nem tudjuk igazán megismerni a szeretet Istenét. Jézus tökéletesen visszatükrözte Atyjának szeretetét és örömét lelte Atyja akaratának állandó cselekvésében. (Jn 8:29; 15:9-13) Ezáltal a Fiú elvetése az Atya elvetését eredményezi. Amint Jézus mondta bizonyos embereknek, akik elutasították, hogy higgyenek benne és meg akarták ölni: "Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől indultam el, és tőle jövök, nem magamtól jöttem, hanem Ő küldött el engem." (Jn 8:42) Másrészt, mindenki aki megértette, hogy Jézus az Atya által lett elküldve, és hitt benne, mint Isten Fiában, aki leteszi érte az életét, annak ahelyett, hogy elitélt bűnös lenne a halál kilátásával, lehetővé válik új életet birtokolnia, mint Isten szeretett gyermekeinek és Jézus testvéreinek egyike. (Mt 25:31-45; Zsid 2:10-18; 1 Jn :1) Hitének külső megnyilvánulása az élet, mely összhangban van Isten Fiának példájával és tanításával, így megmutatja, hogy valóban ismeri őt. (Mt 7:21-25; Lk 6:46; Jn 13:13-17, 34, 35; Rm 15:1-6; 1 Pt 2:20-24; 1 Jn 2:6)

Amióta lehetséges az embereknek helyeselt kapcsolatban lenniük az Atyával és az Ő Fiával a Krisztusba vetett hit által, az örök életről a Írások mint már birtokoltról beszélnek. A következő szavak a hívőknek szólnak: "Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az Ő Fiában van" (1 Jn 5:11-13) Az örök élet a maga teljességében nem élvezhető a hívők által míg nem találják magukat a bűntelenség állapotában, az átváltozott testükkel ami Isten fiának megdicsőült testéhez hasonlóvá lesz alakítva. (Fpi 3:20, 21; 1 Jn 3:2,3) Akkor ők teljesen vissza fogják tükrözni az Atyának és az Ő Fiának szeretetét. Ők akkor valóságos értelemben ismerni fogják Istent és a Fiát, és csodálatos kapcsolatuk, lévén helyeselt gyermekei Istennek és testvérei Krisztusnak, az örökkévalóságig folytatódik. Jézus gondoskodott ennek biztosítékáról azoknak, akik szeretnének mindent elhagyni, hogy az ő követőivé legyenek: "Bizony, mondom néktek,: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermekeket, és szántóföldeket üldözésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet." (Mk 10:29-31)

© 2001 by RHW
A Commentary Press anyagainak fordítása
What Does It Mean To "Know God?"
What Is "Eternal Life?"