Kiközösítésem

Bill Bowen

Bárkinek, aki kapcsolatban van Jehova Tanúival, a lehető legrosszabb hír amit kaphat, hogy ki van közösítve. Ez mindenkinek és mindennek az elvesztését jelenti, amit-akiket ismertél egész életedben. Amikor először fordultam a médiához a szervezet molesztálás-elleplezésével kapcsolatos állításaimmal, egy dolgot tisztáztam a riporterekkel, hogy ki fognak közösíteni azért, hogy beszélek erről az ügyről. Látjátok, kihívtam a Watchtowert, tudtam, hogy annyira arrogánsak lesznek hogy nem engedik meg, hogy megmondjam nekik, mit kéne tenniük. Ámde bár megvolt a hatalmuk, nem tettek semmit. Nagy hiba, Watchtower. A te hülyeséged hónapokat adott nekem, hogy bizonyítékokat gyűjtsek és nagyobb ügyet csináljak mint amit valaha is csinálhattam volna, ha kiközösítetek az első két hétben. De én számítottam arroganciátokra és hülyeségetekre, nem említve a PR Osztályt, ami úgy dolgozik, mint egy banda, ami nem tud célba találni.

Először hazugnak neveztek a gyülekezetben - rossz lépés, fiúk, felvettem kazettára. Aztán a felvétel apámmal- megint egy hülye terv, még a riporterek hívtak engem csodálkozva, mennyire gonoszak ezek. Aztán jöttek a szankciók, mindegyiket dokumentáltam levelezés útján és a kéréseimet a védekezés lehetőségére, amit természetesen nem vettek figyelembe. Nagyon köszönöm, bebizonyítottátok kereszténységetek hiányát. De talán a legértékesebb gyémántot hagytam a végére: hogy tagadtátok bármilyen helytelenség létét. Harminc esettel még lehetett mondani, hogy néhány rossz tapasztalat, száz történetnél: talán néhány vén "nem állt be a sorba", de több mint ötezerrel? Amikor hazudtok 5000 titeket vádló áldozattal is, teljesen szamarat csináltok magatokból. Köszönöm, JR Brown. [a Társulat szóvivője volt az ügyben, ld. Dateline interjú - a ford. megj.]

Gondolj bele, lett e valaha valaki kiközösítve úgy, hogy ennyire megtorpedózta az Őrtornyot. A New York Times azon a vasárnapon, amikor a fellebbezési meghallgatás volt, a CNN tegnap [egy újabb riport Billel, Amberrel és Heidivel], és cikk a helyi lapban az egészről ma reggel. Őrtorony, hogy lehetsz ilyen hülye, hogy ennyire rossz PR-t megengedsz? Vissza kéne vonulni, de mint az akaratos kölyök, most rögtön akarod, úgyhogy "adunk neked". Látja valaki, mi folyik itt? Emlékszel, amikor a felkelés volt Kínában? A liberális oldalnak sok követője lett és a demokrácia közelinek látszott az egész országban. Mi történt? Ez lehetőséget adott a konzervatívoknak, hogy teljesen elpusztítsák a liberálisokat. Ma lényegében egyáltalán nincs liberális mozgalom Kínában. Épp így az Őrtoronnyal, amikor a gyermekmolesztálások problémájával először felszínre jött, sok belső ember volt, aki kapcsolatba lépett velem és segítséget nyújtott. Ők gyorsan meglátták a problémát és erőfeszítéseket tettek a szervezet megmentésére, bepillantást és segítséget nyújtottak hogy a dolgok előre haladjanak. Azt mondták, meg fognak védeni. Talán a fentiek kombinációja a liberális támogatással együtt tette lehetővé számomra, hogy az elmúlt tizenhét és fél hónapban ne legyek kiközösítve. Aztán április végén változás következett be, mint Kínában. A konzervatívok a silentlambs-t mint okot használták a liberálisoknak és a szervezetben bármi reform esélyének lecsapására. Mit gondoltok, mért kértek föl ezret, hogy elmenjenek? Mit gondoltok, kikből áll az ezer 90%-a? Ők a liberálisok, akik teljes számban ki lettek rúgva és így az utolsó lehetőség is, hogy a szervezet megmentse magát. A csatának vége, Jarac győzött.

Most minden Jehova Tanúja alkalmazni fogja: " ne menjünk tovább a megírt dolgoknál" és ha valaki mást mond, ki lesz közösítve. Emlékezz Kínára, nem került ki a dologból csak elvesztette az egyetlen esélyt hogy jobb kormányzata legyen. Épp így az Őrtoronnyal, jobban kellene védeniük a gyermekeket, nagyobb könyörületet kéne mutatniuk, több szeretetet kéne mutatniuk, könnyebbé kellene tenni a JT-létet. Semmi többet. Fel fognak áldozni bárkit a szervezetben, hogy kövessék egy akaratos gyerek követelőzését, akit Vezető Testületnek hívnak. "Pokolba a gyerekekkel, csak nem akarjuk, hogy bárki megmondja, mit tegyünk." Hát ez van.

Szóval ma este elmentem az összejövetelre. Felhívtam minden riportert akit ismerek, és kértem, jöjjenek el és mutassanak valamit, ami épp elég ahhoz, hogy idegesek legyenek. [A riporter n]ő leült szemben a hallgatósággal és én megkértem egy vént, hogy hozzon neki egy énekes könyvet. Gyorsan meg is tette, nem akarván, hogy egy leendő tagnak botlást okozzon. Röviden elmagyaráztam neki, hogy fog lezajlani az összejövetel, mert senki nem tette meg ezt. Azt hiszem, csak szerettem volna kitölteni az időt.

Két vénnel beszéltem, miután szemükbe néztem és közvetlen nekik mondtam valamit. Mindenki más félrenézet még akkor is, ha szóltam hozzájuk. Lehet, hogy valaki nem kezelte bizalmasan a dolgokat? Kb. öt perccel előbb voltam ott és a terem elején álltam meg, a gyülekezet többi része hátul maradt. Az elnöklő felvigyázó csúnyán nézett rám és röhögött, én felemeltem az ujjam és rámutattam kb öt másodpercig és egy nagy mosolyt küldtem felé.

Az összejövetel elkezdődött, fogtam az énekes könyvem és szépen, hangosan énekeltem. A körülöttem lévők próbáltak túlharsogni, teljes erőből énekeltek. Kellemes volt, hogy végre elértem, hogy felemeljék hangjukat. Ekkor jött az iskola, kellemesen éreztem magam és még az írásszövegeket is kikerestem. Mindenki, aki előadást tartott, ideges volt, láthatóan remegtek és csak ritkán néztek rám. Olyan volt, mintha azt hinnék, le akarok csapni rájuk vagy mi. A kettes számú előadás alatt hátra mentem szemrevételezni a hirdetőtáblát. Új CD-t fogunk kapni. WT cd 2001 lesz a címe - nem 2002 van? Azt írják, hamarosan jön, de úgy vélem, most már nem elég gyorsan. A levél június végi. Semmi más, és tisztán láttam, hogy a molesztáló neve nincs feltűntetve a hirdetőn, még a Teokratikus Szolgálati Iskola részeiben sem. Úgy látszik, volt egy kis hatásom az életére mégiscsak, különösen mióta elmondtam az egész világnak, hogy ő ismét szolgál. Egy szép kis csoport van körülötte, összejárnak és üdvözlik az összejövetelek előtt. Tizenhárom hónapi kintlét után senki sem tett úgy, mint ahogy ők akartak velem. Hé, de mit is beszélek, gyanítom, a szellemi paradicsom nem szereti a médiában lévő embereket.

A riporter visszajött és mi kimentünk, hogy egy rövid interjút készítsen miközben vártuk a "félidőt". Ekkor elkezdtek énekelni és Sheila készített néhány képet a digitális kamerájával. http://community.webshots.com/album/47148865uPbeds

A TSZI minden része a világméretű munkáról szóló beszámolóval van bevezetve mindenhol a világon, és hogy ezeket az előadásokat tartják szerte a világon. Jó kis PR a riporternek, ez az egész alapja. A bejelentések végén egy vénnek kellene volna felmenni a színpadra. Amikor felment, felálltam. Ekkor elkezdett beszélni a körzetfelvigyázó jövő heti látogatásáról, és a költségek fizetéséről beszélt. Leültem. Gondoltam, talán később.

A vénekhez: mindenki tudja, hogy be fogsz jelenteni valamit a bejelentések alatt, miért vársz? Talán "az emberektől való félelem?" Kimentem és beszéltem a Paducah Sun riporterével. Felvetettem, hogy talán a végére tartogatják remélve, hogy ő elmegy, vagy várnak a következő összejövetelig, hogy bizonytalanságban tartsanak engem. Elmondtam neki, hogy játszmát játszanak és ez egy újabb húzás. Felhívta a szerkesztőjét és kapott még harminc percet.

Visszamentünk a terembe és elkezdtem gondolkodni. Belefáradtam ezekbe az ostoba játékokba. Lee Stockwell tartotta az összejövetel hátralévő részét és mivel már több alkalommar szamarat csinált magából, úgy gondoltam, megvárom míg végez. Mit tegyek?

Ettől a pillanattól kezdve elhatároztuk, hogy új irányelvünk lesz, ha valakit a molesztálási ügyek miatt közösítenek ki. Mi magunk tesszük meg a bejelentésünket. Amikor Stockwell befejezte, felálltam és a hallgatóság felé fordulva ezt mondtam:" Ma ezte be szándékoznak jelenteni, hogy ki vagyok közösítve. Kifogásolom ezt a bejelentést. Kifogásolom az eljárást. Nem szegtem meg bibliai törvényt, nem szegtem meg a szervezet törvényeit. A Vezető Testület azért döntött a kiközösítésemről, hogy megelőzze bizonyítékaim feltárását az ő képmutatásukkal kapcsolatban. Most már én is egy "hallgató bárány" vagyok, mint azok az ezrek, akik molesztálást éltek át, akiknek az élete tönkrement az Őrtorony gyermekmolesztálásokkal kapcsolatos eljárása miatt."

Stockwell egyszer megpróbált túlkiabálni, de befogta [shut up]. Sheila fényképezett és rögzítette, amikor megragadtak engem, pedig tudták hogy filmezünk. Elmondtam a mondanivalóm és kimentem. Amikor a terem végébe értem, Stockwell bejelentette: William H. Bowen ki van közösítve".

Felkiáltottam: "Eltaláltad!"

Aztán kimentem. Jókedvet és megkönnyebbülést éreztem, Végre elmondhattam a gyülekezetnek, amit két éve akartam mondani. Nem tettem semmi rosszat.

A riporter a garázsnál ült a fény miatt és leírta a gyülekezetnek tett bejelentésemet. Ők odajöttek az ablakhoz és haragosan néztek rám. Én csak mosolyogtam és integettem miközben Sheila készített még egy pár képet. Valóban kissé megszégyenültnek látszottak.

A riporter ezt mondta: Légy nyugodt és vedd meg a pénteki újságot" és elbúcsúztunk. Ahogy elindítottam hangos dudaszóval az autómat, úgy vélem "belém bújt az ördög", megálltam a kocsifeljárón, üresbe tettem a váltót és aztán padlógázzal, kipörgő kerekekkel indultam el. Megzavartam az összejövetelt?

Amikor hazaértem, Sheila és a gyerekek pezsgővel és meleg családi öleléssel vártak. Úgy viselem, mint valami becsületrendet, hogy ki lettem közösítve a gyermekekért való kiállás miatt. Nem érzek szégyent, bűntudatot, gyalázatot azért, amit tettem. Ha minden véget érne ma a silentlabs-al, úgy hinném, minden fáradságot megért hogy segítséget és reményt adott sokaknak. Fel tudsz állni, szót tudsz emelni, és visszaszerezni amit elraboltak tőled. Az önbecsülésed és tudásod megmondja, hogy semmi rosszat nem tettél.

Joe Andersont is kiközösítették ma este. Ő is hasonló taktikát követett. Levelet írt mindenkinek a gyülekezetben, az elnöklő felvigyázó kivételével. A levélben tájékoztatta őket a kiközösítéséről és annak okáról, és mellékelte az eredeti lemondó levelét is. Úgyhogy amikor bejelentették, mindenki tudta már. Joe nem volt ott, nem látta értelmét.

A konzervatívok nyertek, a szervezet megy tovább, de egy nagyon durva szervezet lesz, lelkiismeret nélküli katonák által vezetve, és megfélemlített nyulak fogják teljesíteni kívánságaikat. A legrosszabb része, hogy a gyermekek továbbra is veszélyben lesznek amíg az Őrtorony eljárásmódja meg nem változik végül.

Az alábbiakban csatolom Joe levelét:

Méltányos tájékoztató búcsúlevél egy Jehova Tanúja véntől

Joe Anderson (Jehova Tanúi vénje)
1527 Normandy Rd.
Normandy, TN 37360


Kedves Emberek!

Azért írok, hogy tudassam veletek a gyülekezeti helyzetemet és az ezzel kapcsolatos érzéseimet. Úgy is mondhatjátok, hogy ez az én búcsúlevelem.

Több, mint ötven éve kerültem kapcsolatba Jehova Tanúival és mai napig érdekel Jehova és az ő célja. Ami mindig nagy hatással volt rám az a szervezet becsületessége és hitelessége, és hogy a változások a szervezetben a gyülekezetek javára szolgáltak. Itt hozzátenném, hogy továbbra is szeretek minden Jehova Tanúját, beleértve a véneket és az Őrtorony főhivatal embereit, sokukat az 1950-es évektől ismerem.

Nemrég írtam egy levelet melyben elmagyaráztam, miért mondok le a véni tisztségemről és elküldtem az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulatnak, azokat a változásokat illetően, amiket szükségesnek látok a gyermekmolesztálásokkal kapcsolatos eljárásban. Minden vénnek a Manchester Gyülekezetben adtam egy másolatot, hogy tudják, mi folyik. Hadd mondjam el, ez nem kapcsolatos tantételekkel stb., hanem az eljárásokkal, melyek a nyáj biztonságát érintik, a keresztényi szeretettel, és hogy a vének a legjobbat tegyék a tagság érdekében. Ámde a levél megírása miatt pár héttel ezelőtt bírói meghallgatás volt, ahol azzal vádoltak, hogy "aláásom a testvérek Jehova szervezetébe vetett bizalmát".

Csatolom ennek a levélnek egy másolatát, [az eredeti email nem tartalmazta - a ford. megj.] hogy megérthessétek a történteket. Mint tudjátok, az ilyen dolgok mindig a gyülekezet elől eltitkolva történnek, ebből következően minden békésnek tűnik. Normál esetben egyetértek a társulat eljárásmódjával a titkosságot illetően, azokat az ügyeket, amik nem érintik a teljes gyülekezetet, jobb bizalmasan kezelni. Ámde azt vettem észre, hogy csend van a szexuális gyermekmolesztálásokkal kapcsolatban a gyülekezetben, ami teljesen más helyzet. Ez bűncselekmény, amitől meg kell védeni minket. Megfelelő kezelés a gyermekmolesztálási vádaknak, és a gyülekezet későbbi felvilágosítása nem jelenti "a testvérek Jehova szervezetébe vetett bizalmának aláásását" Ellenkezőleg, a gyermekmolesztálások titokban tartása jelenti "a testvérek Jehova szervezetébe vetett bizalmának aláásását"

Hogy példát adjak a deviáns szexuális hajlam titokban tartására a szervezetben, ami "a testvérek Jehova szervezetébe vetett bizalmának aláásása", vegyük két Vezető Testületi tag, Chitty és Greenlees elbocsátását a Béthelből 1991-ben. Chitty homoszexuális és alkoholista volt. Visszatért Angliába, ahonnan származott, és az Őrtorony Társulat támogatást és lakást biztosít neki. Nem közösítették ki.

Greenlees közismerten homoszexuális volt, amikor Georgetownban dolgozott, az Őrtorony kanadai Fiókhivatalávan és a Vezető Testületbe való kijelölése sokkolta az ottani személyzetet. A 80-as évek közepén távolították el a brooklyni Bethelből, amikor Barbara [Joe Anderson felesége - a ford. megj.], Lance és én ki lettünk küldve mint különleges úttörők. Később tájékozott személyek a Bethelből elmondták nekünk, hogy Greenleest nem a buziság miatt távolították el, hanem mert egy fiatal fiút molesztált. Nem közösítették ki.

Lemondó levelemben utaltam egy fiatal hölgyre a Manchesteri Gyülekezetből néhány évvel korábbról, aki végül a Tennesse-i újsághoz fordult, és számos testvért azonosított területünkön, akik gyerekkorában molesztálták őt. Nem túlzás, hogy sokkolt, amikor hallottam a történetét, és amikor találkozásunkkor a véneket tájékoztattam, közülük kettő megerősítette állításai egy részét.

Úgy vélem, a pedofilok természete miatt mindannyiunknak tudni kellene a múltbeli bűneikről, figyelmeztetni kellene minket a potenciális veszélyre, amit ennek a titokban tartása okoz. Több, mint 23 000 USA-beli, kanadai és angliai esetben vallottak be és vizsgáltak meg molesztálási eseteket az Őrtorony főhivatal feljegyzései szerint, sok közülük soha nem került a hatóságok elé. Ha számításba veszed, hogy az Őrtorony Társulat követelményei szerint kettő vagy több áldozat kellett legyen mielőtt bármit is tesz a gyülekezet a molesztáló ellen, ez azt jelenti, hogy több ezerrel több áldozat van, mint a 23 000 molesztáló. Valójában egy Jehova Tanúja tizenhét gyermeket molesztált, mielőtt bebörtönözték [ld. Dateline riport - a ford. megj.]. Még nincs kiközösítve. Jelenleg egy beismert molesztáló látogatja a Manchesteri gyülekezetet, és egy másik egykori vén, aki bevallotta tettét, lett áthelyezve a szomszédos gyülekezetbe a múlt évben. De az Őrtorony eljárásmódja megtiltja nekünk, hogy elmondjuk neked, kik ők. A Manchester Gyülekezetben csak egy vénnek van kis gyermeke, és tudja, ki az az ember, és ebből következőleg meg tudja őt védeni, de te, ha gyermeked van, nincs jogod tudni. Ez becsületes? És szerető?

Miért ne írhatnánk az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulatnak aggodalmainkról, kérdéseinkről és kételyeinkről azokban a dolgokban, amik hatással vannak ránk? De láthatod az ellenünk hozott intézkedésből, nem vagy "szabad", ahogy azt gondolnád. Lásd Jakab 1:25. Ráadásul ne felejtsd el soha, amit Jakab mond a 4. fejezet 17.versében, hogy ha tudod, mi a helyes, és nem teszed, az bűn.

Ha udvariasan írsz az Őrtoronynak, nem történik semmi. De írj valamit, amit negatívnak vagy megosztónak tartanak, a leveled visszamegy a helyi gyülekezetnek, és a vének vizsgálatot indítanak. Ha nem bánod meg, kiközösítenek. Mivel bibliailag kiiskolázott lelkiismeretem nem engedi meg, hogy megbánjam, hogy olyat vettem észre az Őrtorony Társulatban, ami "aláássa a testvérek bizalmát Jehova szervezetében", melyről lemondó levelemben írtam, ki leszek közösítve.

Hogy lássuk, mit mond a Biblia a keresztényi szabadságról, olvassuk el az 1Péter 2:19-21-t és a Héberek 3:6-ot. Figyeld meg, hogy az 1Kor 10:29 azt kérdezi, miért ítélné meg az egyik személy szabadságát a másik személy lelkiismerete.

Vágyam nem az, hogy különválasszalak téged a gyülekezettől és barátaidtól. Csak szeretném, ha tudnád, mi történik, ahogy mindig is tettem. Sok mondanivalóm van még, de most csak azt mondom, remélem hamarosan változások lesznek ebben a kérdésben, mert ez sok fájdalmat és szenvedést okoz az áldozatoknak és családjaiknak, beleértve a sajátomat is. Továbbá a legrosszabb hatása mindannyiunkra, hogy elhagyják a szervezetet. Ez nagyon szomorú.

Végül legjobb kívánságaimat küldöm, hiányozni fog társaságod.

Keresztény szeretettel:

Joe Anderson

Forrás: jahcristian hírlevél (jahcristian@yahoo.com),
2002. augusztus 16.