Hol szolgálja Istent a "nagy sokaság"?

1. Előszó

Az Írások azt tanítják, hogy a keresztények Istent "szellemmel és igazsággal" imádják (János 4:24). Azt is mutatják, hogy az igazság keresésének egy folyamatos, szakadatlan eljárásnak kell lennie, mely a hívők élete során sosem ér véget. Jézus arra tanította követőit, hogy "állandóan kérjetek, állandóan keressetek, állandóan zörgessetek" (Máté 7:7). Pál azt írta az 1Thesszalonika 5:21-ben, hogy: "Bizonyosodjatok meg mindenről; erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami kiváló.". János figyelmeztet minket, hogy "tegyetek próbát az ihletett kijelentésekkel, hogy lássátok, vajon az Istentől származnak-e ?" (1János 4:1). béreabeliek pedig meg lettek dicsérve Apcsel 17:11-ben, mert naponta gondosan vizsgálták az Írásokat, "hogy úgy vannak-e ezek a dolgok" (amiket Pál és Silás tanított).

Sok ember szerencsétlen módon összetéveszti a keresztény hitet mindazon dolgok feltétel nélküli elfogadásával, melyekre az a vallásszervezet tanította őket, ahová tartoznak. A vallási Vezetők ezt a hozzáállást egyenesen mint helyénvaló dolgot magasztalják. 1514-ben például loyolai Szent Ignác (a Jezsuita Rend alapítója - a ford.) Exercitia Spiritualia (Lelkigyakorlatok) című művében ezt írja:

Mindig készen kellene állnunk arra, hogy elhigyjük, hogy az ami számunkra fehérnek látszik, valójában fekete, ha az egyház hierarchiája így határozott.

Valódi keresztény hittel rendelkezni azonban nem azt jelenti, hogy az életünk során elérünk egy pontot, amikor többé már nem kérdezhetünk rá az éppen aktuális vallási nézeteinkre. E helyett egy belső bizonyosság létezik inkább, hogy nem probléma, milyen sokat kérdezünk, nem probléma, milyen sokat 'keresünk', 'kopogtatunk, 'vizsgálódunk' és 'tanulmányozunk', hitünk valódi alapja ettől megerősödik, nem pedig aláásódik.

Miközben ez a tanulmány olyan bibliai részeket tárgyal, melyek a megváltott emberiség örök jutalmának kérdésével állnak kapcsolatban, nem szándékozik végérvényes választ adni erre a kérdésre magára. Elsődleges célja inkább az Őrtorony Társulat által alkalmazott bibliaértelmezési módszerek vizsgálata ezen szövegek értelmezésében, illetve lehetőséget adni az olvasónak annak eldöntésére, hogy vajon ezek a módszerek a józan és tisztességes bibliakutatás alapelveinek megfelelnek-e.

Hisszük, hogy ez az információ segíteni fog azoknak az embereknek, akiknek elméjük nyitott erre a témára, és akik felismerték az "állandó keresésre" vonatkozó keresztényi elkötelezettségüket.

Jel. 7:15
1. ábra: A Jel 7:15 a Királyság Sorközi Fordításban

A Sorközi Fordításból vett fenti laphoz fűzött oldalsó magyarázat a következő: naos [Az olvasónak szóló magyarázat: a bibliai görögben a főnév-ragok az esetnek megfelelően változnak. A második ragozás egy egyes szám, hímnemű főneve az -os, -ou, -o, -on, vagy az -e ragokkal is szerepelhet, amint az az alany-, birtokos-, részes- határozó-, tárgy-, és megszólító esetet illetően látható. Jelenések 7:15-ben a naos részesesetben szerepel (egyértelmű helyzetben) és így nao-ként írva. Az általános, alanyesetű formája e szónak azonban naos.]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez Tovább >>>