Hol szolgálja Istent a "nagy sokaság"?

9. Függelék

A Theological Dictionary of the New Testament (Wm. B. Eerdmans Publishing Company, Grand Rapids, Michigan, 4. köt., szerkesztette: Gerhard Kittel; Geoffrey W. Bromily, D. Litt., D.D., fordító és szerkesztő) (Az Újszövetség teológiai szótára) 882. oldalán Dr. O. Michel azt írja: "Az újtestamentumban ezeken (hieron, hagion) kívül (a naos-t) szintén megtaláljuk a kifejezések bármely jelentése, illetve változata közötti lényegi különbség nélkül.". A 884. oldalon e nézetet támogatva megjegyzi továbbá: "Ha (a naos) jelentését korlátozott értelemben vesszük, mindössze egy kérdés merülhet fel: Júdás hogyan dobhatta a pénzt oda, mikor egyedül a papoknak volt engedélyezve a belépés. Ezért elfogadhatjuk azt, hogy ez a szó szélesebb értelemben használatos, mint Jánosnál.".

Azonban, mint azt már a 6. és 7. oldalon bemutattuk, többféleképpen is magyarázhatjuk ezt a szöveget, anélkül, hogy úgy következtetnénk, Máté szélesebb értelemben használta a naos-t, a templom teljes területét beleértve abba. A The Expositor's Bible Commentary (szerk.: Frank E. Gaebelein és J.D. Douglas; megjelent 1984-ben, a Zondervan Publishing House kiadónál, Grand Rapids, Michigan) kifejezetten erre utaló megjegyzéseket talált a Theological Dictionary of the New Testament-ben és az 566. oldalon megállapítja:

O. Michel (TDNT, 4. köt., 882. old. 5. bek.) és G. Schrenk (TDNT, 3. köt., 235. old.) bizonyítja, hogy nincs feltétlenül különbség (naos, "templom (szentély)") és (hieron, "templom [és annak környezete]") között. Ha ez így van, akkor az előbbi használata ebben a versben nem jelent többet, mint hogy Júdás a pénzt valahová a templom területére szórta. Egy meglehetősen kemény dolog azonban hozzájárulhat a Máté által használt szavak közötti különbségtételhez: a naos szűkebb értelemben csak a szentélyre alkalmazott a 23:16, 17, 21-ben, képletesen pedig a 26:61; 27:40-ben, a hieron viszont a templomra és annak környezetére van alkalmazva a 4:5; 21:12, 14, 15, 23; 24:1; és 26:55-ben (vö. Garland, 199. old, 117.). Az lehetséges, hogy a hieron egy kissé erőltetett a 12:5-ben, de miután ez "környező" értelmű kifejezés és nem minden papi funkció helyeződött a szűkebb értelemben vett templomba, az alkalmazás még megengedi a hagyományos kifejezések közötti megkülönböztetést. Ezért mindössze a 27:5 marad; azonban a naos szűkebb értelmében Júdásnak természetszerűen nem lehetett megengedve a belépés. Éppen ez lehet a lényeg: már elátkozottnak érezve magát, nincs semmi vesztenivalója; és kétségbeesésében elrohan a szűkebb értelemben vett templomba és ledobja pénzét mielőtt még megakadályozhatnák. Így mélységesen vádolja a papokat, a Máté 23:25 egy újabb igazolásaként.

Ez az információ szemlélteti, hogy a naos szónak a Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! című könyv 124. oldalán található magyarázatai minden alapot nélkülöznek. A Jelenések 7:15 tárgyalásakor ez a könyv kijelenti:

A görög naos' szó, amelyet itt "templom"-nak fordítanak, gyakran a tágabb értelemben vett és Jehova imádatára emelt teljes építményt jelenti. Ez napjainkban egy szellemi felépítmény, amely mind az eget, mind a földet magába foglalja. (Vö. Máté 26:61; 27:5, 39, 40; Márk 15:29, 30; János 2:19-21, )

Amint azt a The Expositor's Bible Commentary megjegyezte, Máté 26:61 és 27:40 a naos képletes használatának példái, ami visszautal Jézusnak e szó saját testére vonatkozó jelképes alkalmazására (lásd: János 2:21). Márk 15:29 és János 2:19-21 egyszerűen elmondják ugyanezt a szakaszt, a kifejezésnek ugyanezt a Jézus általi képletes használatát - valamint annak ellenségei általi megismétlését - leírva. S miként fentebb kifejtettük, Máté 27:5 nagyon is azt akarja jelenteni, hogy Júdás csakugyan belépett a templom egy körzetébe, mely a papok kivételével természetszerűleg mindenki számára tiltott volt.

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez Tovább >>>